Mi az a skontó?

A skontó jelentése

A skontó röviden azt jelenti, hogy egy cég vevője egy meghatározott kedvezmény fejében korábban fizet a cégnek, mint ahogy azt az eredeti szerződésükben vállalta.

Példa: a skontó alkalmazása a gyakorlatban

Hogyan zajlik ez a gyakorlatban? Vegyünk egy példát. Egy italgyártó cég leszerződik egy gazdával, hogy almát vásárol tőle, a számláit pedig harminc napos határidővel fizeti. A két cég megállapodhat abban, hogy amennyiben az italgyártó (azaz a vevő) cég nem harminc, hanem tíz napon belül fizet, akkor az eredeti, számlán feltüntetett árból 2% kedvezményt kap. Azaz például, ha egy 1 millió forintos számlát a vevő tíz napon belül fizeti, akkor a számla kiegyenlítéséhez elég 1 millió x (100% mínusz 2%), azaz 980 ezer forint. Ezzel a gazda hamarabb jut a pénzéhez, míg az italgyártó cég olcsóbban tudja intézni a beszerzéseit.

Fontos kiemelni, hogy a skontó az úgynevezett „utólag adott engedmények” közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállításakor még nem lehet biztosan tudni, hogy jár-e engedmény a vevőnek. Éppen ezért a kedvezmény az eredeti számlán nem kell szerepeljen. (A skontó feltételeit persze nem tilos feltüntetni a számlán.)

A kedvezményadás akkor dől el, amikor megtörténik a kifizetés: ha létezik a két vállalkozás között skontóra vonatkozó megállapodás és a kifizetéskor teljesülnek annak feltételei, úgy engedményt kell adni. Ehhez szükséges ingyenes skontó megállapodás mintát innen tölthet le.

Miért hasznos élni a skontó lehetőségével?

A különböző beszállítói láncokban gyakran akadozik a pénz áramlása – ezt oldja fel a skontó.

A skontó egy egyszerű és ritkán használt eszköz, amellyel mind a szállító, mind a vevő jól járhat. A szállítónak nem kell kivárnia a hosszú fizetési határidőket, a vevő pedig kedvezményt kaphat a fizetési árból.

Miért éri meg egy szállítónak gyorsított kifizetést kérnie?

A szállító cégek vevői gyakran csak hosszú fizetési határidőt követően rendezik a kiegyenlítésre váró számláikat. Ezalatt az időszak alatt a beszállítónak finanszíroznia kell mindent, az adóktól kezdve a munkabéreken keresztül a beszerzésekig. Ugyanakkor külső, banki finanszírozást szerezni hosszú és bonyolult folyamat. A kis, fiatal vagy veszteséges cégek nem indulnak túl jó esélyekkel. Hasonló a helyzete a gyorsan növekvő cégeknek, akiknek a banki hitellimitek hamar gátat szabhatnak.

A skontó segítségével ezek a cégek gyorsabban a pénzükhöz juthatnak, anélkül, hogy bonyolult szerződéseket kötnének és végtelen számú dokumentumot készítenének elő.

Ami pedig különösen fontos: nem számít finanszírozásnak, csak a két partner között meghatározott fizetési határidő változik meg. A gyorsabb kifizetések nem jelennek meg a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), és nem befolyásolják azt, hogy a cég mennyi hitelt kaphat.

Ennek köszönhetően a skontó kézenfekvő megoldás a hitelkerettel nem rendelkező, vagy az azt teljesen kihasználó cégek számára.

Miért éri meg egy vevőnek korábbi fizetést ajánlania?

Egy vevő számára egyértelműek a skontó előnyei. A gyorsabb kifizetésért cserébe a vállalat kedvezményt kap. A jelenlegi, magas inflációval járó időszakban a skontó kézenfekvő megoldást kínálhat a költségek kordában tartására és a cég eredményességének javítására.

Mik a skontó alkalmazásának feltételei?

Egy cég vevője akkor érvényesíthet skontó kedvezményt a számlái kifizetésekor, ha erre előzetes megállapodást kötöttek. Ennek a leggyakoribb formája, hogy a két cég szerződésbe foglalják a skontó feltételeit.

A fenti példát folytatva: az italgyártó cég almát rendel a gazdától és a szerződésükben harmincnapos fizetési határidőben egyeznek meg. Ezt a megállapodást kiegészítik a skontó feltételeivel: ha a vevő cég tíz napon belül fizet, akkor két százalék kedvezményt kap.

Az italgyártó cég tehát akkor érvényesítheti a skontót, ha a tizedik, vagy az azt megelőző napok egyikén fizet. Így tehát ezzel a skontót szabályozó kiegészítéssel a két cég szerződésében a vevő akkor is 980 ezer forintot fizet, ha a számla kiállításának napján egyenlíti ki a számlát, és akkor is, ha az onnantól számított tizedik napon.

Mivel a kedvezményes fizetési időszakon (példánkban az első tíz napon) belül a konkrét kifizetés dátumától függetlenül ugyanannyi diszkontra jogosult a vevő cég, ezért a skontót alkalmazó vállalatok jellemzően a kedvezményes fizetési időszak utolsó napján szoktak fizetni.

Mi történik akkor, ha a vevő a 11. napon fizet? Mivel a szerződésben meghatározott 10. nap már eltelt, ezért az italgyártó cég a teljes összeget ki kell fizesse a beszállítójának – jelen esetben a gazdának. Éppen ezért ritka, hogy egy vállalat a kedvezményes időszak után közvetlenül fizessen. Hogyha a cég elmulasztotta a skontó periódus utolsó napját, akkor várhatóan az eredeti fizetési határidő végére fogja időzíteni a számla kiegyenlítését.

Ez azt jelenti, hogy ha a példában szereplő italgyártó cég és a gazda a tizedik napot határozza meg a kedvezményes időszak végeként, akkor a beszállító számíthat arra, hogy (ha a vevő él a skontó lehetőségével) a kiegyenlítés a tizedik napon fog történni. Hogyha pedig ezt nem teszi meg, akkor a kifizetés a 30. nap környékén várható (feltételezve, hogy a vevő pontosan fizet).

A fenti gyakorlatot változtatja meg a Skonto Platform, amelyen keresztül a cégek teljes rugalmasság mellett állapodhatnak meg partnereikkel gyorsított fizetési feltételekről – erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Mekkora a skontó maximális értéke?

A kedvezmény maximális mértékét a számviteli törvény szabályozza. Jelenleg ez, az eredeti számlaérték 3%-a. Ha a kedvezmény mértéke meghaladja a 3%-ot, akkor az ezt meghaladó részt már nem skontóként, hanem elengedett követelésként kell kezelni.

Ahogy a fenti leírásból is kitűnik, a kedvezményt az eredeti számlaértékre, tehát a bruttó összegre, nem pedig a nettó összegre kell vetíteni.

Fontos kiemelni, hogy a skontó maximális mértéke az egyes számlákból adható kedvezményre vonatkozik. A legnagyobb adható kedvezmény független az eredeti fizetési határidőtől és a gyorsabban kifizetett számlák számától.

Megtörténhet, hogy ha egy cég például havonta számláz a vevőjének, akkor a vevője csak egy számláját fizeti ki a kedvezményes határidőn belül, úgyhogy csak arra az egy számlára vonatkozik majd a kedvezmény. Ez pedig legfeljebb 3% lehet, attól függetlenül, hogy a számla eredeti fizetési határideje 15, 30, 60 vagy 90 nap.

A másik lényeges szempont, hogy a számviteli törvény csak a skontó maximális mértékét határozza meg, így természetesen lehetőség van ennél alacsonyabb kedvezményben megegyezni.

A skontó könyvelése

A skontó könyvelését szintén a számviteli törvény határozza meg. A vevő és a szállító cégek különböző módon kell könyveljék a kifizetést: hiszen egyik fél kapja, másik fél adja a kedvezményt.

Az adott kedvezmény könyvelése

Az adott kedvezményt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (879-es főkönyvi számla) között kell feltüntetni. Ha az adott kedvezmény meghaladná a törvényben meghatározott 3%-ot, akkor az ezt meghaladó részt az egyéb ráfordítások között kell könyvelni.

A kapott kedvezmény könyvelése

A kapott kedvezmény könyvelése ennek a fordítottja: a 3%-ot nem meghaladó diszkont összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (979-es főkönyvi számla) között kell könyvelni. Ha az engedmény meghaladja a 3%-ot, akkor azt egyéb bevételként kell kezelni.

A számlakedvezmény hatása az ÁFÁ-ra

Mivel a kedvezmény nem kell megjelenjen a számlán, így alapesetben az ÁFÁ-ra sincs hatással. Ettől függetlenül a beszállító dönthet úgy, hogy a gyorsított kifizetést követően módosító számlát állít ki. Ha így tesz, akkor a cég fizetendő ÁFÁ-ja is módosul.

Tudta? A skontó gazdasági háttere

Bár a gazdasági hírekben gyakrabban szerepelnek a likviditási problémák, a vállalkozások egy részének jelentős mennyiségű pénz áll a bankszámláján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2024. október végén a nem pénzügyi vállalatok összesen 20,7 ezer milliárd forint készpénzzel és betéttel rendelkeztek. Ez közel 0,7 ezer milliárd forinttal több, mint 2022 végén. 2020 végéhez képest ez 6 ezer milliárddal több.

Természetesen egy cégnek rengeteg oka lehet pénzt tartani a számláján. Az elmúlt évek külső piaci változásai (pl. covid-19 vagy orosz-ukrán háború) különösen szemléletesen példázták, hogy mekkora értéke van a biztonsági tartalékoknak. De meg kell találni az egyensúlyt a hatékonyság és a biztonság között.

Ez ugyanis azt is jelenti, hogy ez a hatalmas összeg nem hasznosult: nem a szállítók kifizetésére, termelőeszközök vagy készletek beszerzésére fordult. A cégek számláján álló pénz nem csak biztonságot jelent, hanem holtteherveszteséget is, míg a beszállítói oldal likviditás hiánnyal küzd. Ennek már az egyes vállalatok szintjén is fájdalmas hatásai lehetnek, nem is beszélve a nemzetgazdasági, aggregált hatásáról.